RSD, ED:  a kritikára való túlzott érzékenység és érzelmek feldolgozásának a nehézsége

RSD, ED: a kritikára való túlzott érzékenység és érzelmek feldolgozásának a nehézsége

Egy kevésbé ismert és a közelmúltig kevéssé kutatott tünet, jelenség, megélés: 

RSD, azaz a Rejection Sensitive Dysphoria, magyarul a kritikára való túlzott érzékenység. 

Szakítottak veled. Elhagytak. Nem kaptál meg egy munkát. Ajánlatot adtál, de mást választottak. Költöztél volna, de lemaradtál a lakásról. A főnököd kritizálta a munkádat. A párodnak nem ízlett a vacsora, amit főztél neki. Hogy csak a felfogható mértékű veszteségeket említsük. 
Ezek a helyzetek fájnak. Kellemetlenek. Sok közülük tényleg nehezebben feldolgozható. Bárki számára. 
De az RSD esetében az értintettek olyan mértékű, szinte elviselhetetlen fájdalmat élnek meg, amiben azt érzik, hogy megsemmisültek, a világuk omlott össze. 
Szinte képtelenségnek tűnik kontrollálni az érzelmeiket, hiszen mindent beborít ez a sötétség. 

Mi az az RSD? 

A kritikára való túlzott érzékenység esetében az érzelmeinket nem tudjuk megfelelően kezelni, ezért éljük meg az ilyen jellegű helyzeteket végletesen. 
Gyakran az ADHD-val érintettek esetében kerül elő, de máig egy keveset kutatott és sokszor félreértett tünet.
A megéléseink ebben az esetben elképzelhetetlenül fájdalmasak lehetnek, akár traumatikusak, de mégsem trauma váltja ki. 
A diszfória görög eredetű szó, jelentése: nyughatalan, elégedetlen, az eufória ellentéte, néhány forrás az "elviselhetetlen" jelentést társítja hozzá. 
Kritikát (akár konstruktív, akár nem), elutasítást, visszautasítást, ezekből fakadó veszteségeket megtapasztva a hatás azonnali és elsöprő. Egyetlen mondat által a jó hangulat egészen az önbántalmazásba vagy az öngyilkossági gondolatokba fordulhat. 
 

Külső jelek, tünetek, megjelenési formája

  • Azonnali, hirtelen érzelmi kitörés, a triggerek (kiváltó okok) megjelenését követően azonnal fellép
  • Szociális kapcsolatoktól való elzárkózás
  • Negatív gondolatok, önbántalmazás
  • Társas eseményektől való tartózkodás (hiszen itt könnyen élhetnek át kritikát vagy elutasítást)
  • Alacsony önértékelés, önbizalom 
  • Kemény, negatív belső beszéd
  • People pleasing, azaz kényszeres megfelelni vágyás, mások kedvében járás önmaguk kárára is
  • A társas kapcsolatok kimerítőek 
  • Érzelmek, érzelmi reakciók kezelésének a nehézsége
  • Hangulatingadozás, depresszióra, szorongásra utaló jelek

Milyen egy RSD epizód?

A kínzó fájdalom szinte leírhatatlan. A környezet sokszor érthetetlenül reagál erre, hiszen egy külső szemlélő számára az eset egyáltalán nem olyan drámai, ahogy megélik. 

Igen, senkinek nem esik jól a visszautasítás, a kritika,a veszteség. Ez kellemetlen velejárója az életnek.  Az RSD esetében viszont az érzelmek annyira intenzívek, erősek, fájdalmasak, hogy sokszor úgy írják le ez érzést, mintha konkrétan széthasították volna őket, vagy totálkárra bántalmazta volna őket valaki. Igen, ilyen esetben fizikai fájdalmat is érezhetnek.
"Olyan érzés, mintha mindened fája, nem tudsz szabadulni önmagadból, mintha TE megszűnnél létezni, csak a fájdalom létezik helyetted. 
Mindent elural. Nem tudsz gondolkodni, nem tudsz funkcionálni, mert CSAK ÉRZENI TUDSZ. És az egyetlen, amit érzel, az a fájdalom." 
  • Erős harag, düh érzése 
  • Hirtelen fellépő,mély szomorúság a kiváltó okot követően 
  • Túlzott önkritika 
  • Társas események során fellépő szorongás ("Senki nem kedvel", "Biztos mindenki rajtam fog nevetni, ha mondok valamit.")
  • Új élményektől, találkozásoktól való elzárkózás
  • Mások szemében túlérzékenynek tűnnek 
  • Testi tünetek, fizikai fájdalom megjelenése a trigger nyomán

RSD és az ADHD 

Az Egyesült Államokban nem tartozik a diagnosztika kritériumai közé, ugyanakkor az érzelmek feldolgozásának a nehézsége bizony egyike annak a 6 alapvető feltételnek, ami alapján Európában diagnosztizálják az ADHD-t.
A kutatások Európából indultak, mindösszesen 5 éve, bár korábban is voltak kutatások e téren, de nehéz kutatni és feltérképezni, ezért is került ki a tudományos vizsgálatok fókuszából jó időre.
2019 óta azonban szerepel az ADHD diagnosztikájának 6 alapvető feltétele között: 
  1. figyelemzavar, hiperfókusz
  2. impulzivitás
  3. hiperaktivitás 
  4. érzelmek feldolgozásának a nehézsége, érzelemszabályozás zavara
  5. fókuszvesztés
  6. kivitelezés (végrehajtás) zavarának tünetei

Miért nehéz kutatni, vizsgálni? 

  • Nem állandóan van jelen, periódusokban jelenik meg.
  • Az érintettek szégyenlik, ezért elrejtik, nem ismerik el maguk számára sem, hiszen az ilyen mértékű érzelmi instabilitás a társadalom szemében nem könnyen érthető és elítélhető. 
  • "Aktív helyzetben" sem mérhető, nem mutatható ki a konkrét jelenléte, így csak az érinettek szubjektív beszámolóira támaszkodhatnak a kutatók. 

"Az érzelemfeldolgozás zavara az ADHD esetében az érzelmi (ön)kontroll tüneteiben mutatkozik, úgy mint ingerlékenység, frusztráció, harag, érzelmi impulzivitás, érzelmi kitörések, hangulatingadozás."

Az RSD rövid történeti áttekintése

Az RSD és az ED tünetei már régóta ismert jelenségek, már a hatvanas években Dr. Paul Wedder és Dr. Fred Reimherr kutatásaiban is szerepeltek.  

2019-ben Stephen Faraone publikálta az első tudományos cikket a szűk témakörben. 

Az, hogy a tünetek együttese, a feldolgozási zavar körvonalazódott, az érintettek számára ez hatalmas megkönnyebbülést jelentett, hiszen érteni kezdték, miért működnek így, ami az állandó szégyenérzet alól is felszabadította őket. 

Kezelési lehetőségek 

Mivel az RSD neurológiai probléma és nem képességek hiánya, így a gyógyszeres megsegítés jól tud működni bizonyos esetekben, bár ezzel kapcsolatban nincsenek még hivatalos vizsgálatok. 

(Itt kérek elnézést a kedves olvasóimtól, mert a gyógyszerek nevére, hatóanyagára és működésére nem találtam pontos magyar megfelelőt, az idegen nyelvi források alpha-2 receptor agonists gyógyszereket említenek. Ezek a gyógyszerek aktiválják az agy azon receptorait, ami segíti az érzelmek feldolgozását.) 

A stimuláns hatású gyógyszerek, mint a nálunk is ismert Ritalin stimulálja a neurotranszmittereket, mely segíti az agy ingerfeldolgozó képességét. 

Az így kezelt páciensek úgy érezték, mintha ezek által egyfajta érzelmi páncélt kaptak volt, mintha könnyebben túljutottak volna az epizódokon. 

Arra sincs tudományos bizonyíték, hogy a kognitív és dialektikus viselkedésterápia segítene megelőzni a túlzott érzelmi reakciókat, ugyanakkor  a tudatosítás és a megértés, valamint az, hogy mások is szenvednek a tünetektől, segíthet az epizódok átélésében. 

Továbbá segíthet az olyan szokások és kommunikációs készségek fejlesztése, mint a tiszta kommunikáció, segítségkérés, bizalmasokkal vagy terapeuták segítségével történő feldolgozás. Ha tudatában vagy ennek a fajta működésednek, az is segíthet, ha a triggerelt helyzetben időt kérsz, így elérheted, hogy a helyzet feloldásához később higgadtabban, a "ködből kijutva" tudj hozzáálláni anélkül, hogy másokat - pl. akik okozták az epizódot - megbántanál. 

További megoldási lehetőségek 

  • Mindfulness és relaxációs technikák. Bár az ADHD esetében a meditáció különösen nehéz tud lenni, néhány relaxációs technikát elsajátítva enyhíthetők az epizódok során fellépő mentális és fizikai jelenségek, tünetek, hatások. 
  • Pozitív belső beszéd. Amikor úgy érezzük, hogy mindenki elutasít minket, senkinek sem kellünk (RSD nélkül is megjelenhet ez a fajta fekete-fehér, mindent-vagy-semmit jellegű mentális beállítottság, ha ADHD-ban értintett vagy), akkor képtelenségnek tűnik, hogy az önmagunkat bántalmazó belső monológok helyett pozitívan forduljunk önmagunk felé. Már az olyan gondolatok, ha úgy tetszik, mantrák is segíthetnek, mint: "Oké, hogy most így érzek. Megengedem magamnak, hogy érezzek és megengedem magamnak a fájdalmat. El fog múlni." "Oké, ha hibáztam, mindenki hibázik időről időre. Most fáj, de meg fogom oldani." 
  • Földelés. Segít abban, hogy a fókuszodat a belső világodról a külső körülményekre vidd és megpróbálj a jelenben lenni. 
    • Légzéstechnikák elsajátítása. Hasi légzés, légzéskiegyenlítés (4 számolás belégzés, 4 számolás kilégzés), ha gyakorlottabb vagy, légzéskinntartással és légzésbenntartással is végezheted.(Belégzés, benntartás, kilégzés, kinntartás.) 
    • Pánikrohamok során az egyik leghatékonyabb módszer, így az epizódokban is segíthet az 5-4-3-2-1 technika. Sorolj fel 5 dolgot, amit látsz. 4 dolgot, amit meg tudsz érinteni. 3 dolgot, ami hallasz. 2 dolgot, amit szaglással érzékelsz, egy dolgot, amit ízlelni tudsz. 
    • Mozogj. Rázás, ugrálás, táncolás, bármi, amivel szinte lerázod magadról a fájdalmas érzéseket. Segít az izmok ellazításában, a fizikai fájdalom enyhítésében. 
    • Thor kalapácsa. Állj terpeszbe és képzeld el, hogy a kezedben egy óriási kalapácsot tartasz. Belégzéssel emeld a karod (és a kalapácsod) a magasba, kilégzéssel suhints egy nagyot és lendítsd a karodat a lábak közé. Nagyon fontos, hogy közben figyelj a légzésedre. Akár kiabálhatsz is, ha egyedül vagy és megteheted. Remek feszültséglevezető technika, érdemes mindenkinek kipróbálni. 
    • Szavakkal történő földelés. Az 5-4-3-2-1 technikához hasonló módszer, ahol szavakkal mondod el a körülötted lévő biztos dolgokat. "A nevem XY. A szobámban vagyok, ami ez az utca ez a házszám. Az íróasztalnál ülök. Ez a hónap van, ilyen kint az időjárás." 
    • Ezt összekapcsolhatod megerősítő mondatokkal, affirmációkkal. "Biztonságban vagyok. Minden belégzéssel egyre erősebb vagyok, minden kilégzéssel elengedem a feszültséget." 
    • Naplózz, írj! Vegyél egy papírt és tollat magad elé és írj le mindent, ami csak eszedbe jut. Káromkodj, szidj mindent és mindenkit., ha ehhez van kedved. Írhatsz csúnyán, óriási betűkkel is, ha úgy érzed. Írj tele annyi lapot, amennyit csak szükségesnek érzel. Tartsd észben, hogy ezt csak te látod, ezt csak te olvasod, tedd félre a szégyened. A papírt utána széttépheted vagy el is égetheted. 

A tudományosabb részek forrásaként  főként ez a két írás szolgált, az eredeti hivatkozások is ott találhatók. 

https://www.additudemag.com/rejection-sensitive-dysphoria-adhd-emotional-dysregulation/

Back to blog